 |
| Klikk a képre a panoráma megtekintéséhez |
2013. augusztus 14., szerda
2013. augusztus 12., hétfő
Az új Nagyerdei Stadion
 |
| Látványterv |
A stadion tervezési alapadatai:
• labdarúgó pálya mérete- 68x105 m
• nézőszám összesen: 20.020 fő
• debreceni szurkoló és családi szektor
• B-közép szektor
• vendég szurkolói szektor
• VIP-ülőhelyek
• SKY box páholyok
• média ülőhelyek
• akadálymentes ülőhelyek
UEFA besorolás:
• IV. kategória
• VIP-parkoló mérete: 150 férőhely
• a TV-közvetítés felvonulási területe: 1000 m2
• média ülőhelyek száma: 150 fő
• rádió és TV-kommentátori helyek száma: 50 db
• UEFA delegációs helyiség és tárgyaló: van
• bírói öltöző: 3 db
Sportolói öltözők száma: 4 db
Sajtó terület: 1.000 m2
VIP-terület: 1.500 m2
SKY-boxok száma: 26 db
Történeti aspektus
A labdarúgó stadionok tervezésének története négy jól elkülönülő szakaszra osztható. Az egyes stadiongenerációk az adott kor igényeit, elvárásait, lehetőségeit tükrözik. Napjainkban a harmadik generációs stadionok korát éljük, de kialakulóban van az úgynevezett negyedik generációs stadion archetípusa is. A negyedik generációs stadion sajátossága, hogy túlmutat magán a stadionfunkción, és környezetében olyan közösségi tereket hoz létre, melyek a hétköznapok során élményparkot és programokat biztosítanak a nagyközönségnek. A stadionok számos egyéb sport, szolgáltató és szórakoztató funkcióval egészülnek ki.
Debrecen - Nagyerdő
A negyedik generációs struktúra kialakítása szempontjából ideálisnak bizonyult tervezési helyszínként a debreceni Nagyerdő területén 1934-ben épült, de mára vészesen leromlott stadion és környezete. A park gyönyörű növényállománya, a műemlékileg védett víztorony párosa egyedi atmoszférát kölcsönöz a területnek. Tervezési alapelvünk volt a park megóvása, faállományának lehetőség szerinti maximális védelme. A parkba egy hullámzó vonalvezetésű, pihenő és vízfelületeket is tartalmazó, 1100 méter hosszúságú sétaút kerül, mely a stadion látogatói megközelítésén túl több aktív zónára osztja a parkot. Az érkezési téren ködszínház, fényjáték szökőkút fogadja az ide látogatókat, mely alatt egy 300 férőhelyes mélygarázs kerül kialakításra. Ezen a területen gördeszka pálya is helyet kap. Az északi kapu megőrzendő pilonjain keresztül tárul fel egy rendezvénytér. A sportterületeket a park szintjén fitness és szabadidő funkcióhoz csatlakozó terek gazdagítják. A park vegetációval sűrűbben nőtt, keleti területén tanösvény valamint erdei futópálya kerül kialakításra. A park zöld lombkoronája alatt egyedülálló sport és rekreációs terület jöhet létre, mely a Nagyerdő jelenleg is meglévő vonzerejére épít. A Nagyerdő egy találkozási hellyé válhat, ahol mind a város, mind a környező települések lakosai programra találhatnak.
A Nagyerdei Stadion
A stadion épülete a sétaúttal körülhatárolt tér fókuszában kapott helyet. A transzparens héjszerkezet lehetővé teszi, hogy az épület integrálódjon a parkba, annak részévé váljon. A zöld lombok látványa a stadion minden pontjából érvényesül. A park és az aréna ilyen viszonya teszi nemzetközi szinten is egyedülállóvá a Nagyerdei Stadiont. A tervezés és építés során nemzetközi LEED Gold minősítés elérését tűztük ki célul. Ez a minősítés a stadion építésére és üzemeltetésének költségeire, energiafelhasználására vonatkozóan állít komoly feltételeket. A környezettudatos megrendelői és mérnöki hozzáállás eredményeként hosszútávon fenntartható fejlesztés valósulhat meg.
A létesítménynek a külső megnyitásokon, kapcsolatain túl fontos része az aszimmetrikus lelátó, mely az adott lehetőségeket kihasználva a maximális nézőszám elérését biztosítja. Az egykaréjos lelátó-kialakítás a funkcionális egyszerűségen túl a közösségi összetartozás érzetét is erősíti. A könnyed szerkezeti és ésszerű funkcionális kialakítás miatt a belső elrendezés világos, könnyen átlátható és megérthető. Az szurkolói érkezőszint, parkszint, valamint VIP-szintek jól elkülönülnek. A küzdőtér park felé történő megnyitása funkcionális okokon túl lehetőséget ad a Virágkarnevál idején történő beközlekedésre, valamint a stadionban rendezett koncertek nézőmozgatását is megoldja.
A páratlan természeti környezet újra benépesülhet, közösségi élettel telhet meg, ezáltal a mindennapok szerves részévé válhat.
A stadion tervezési alapadatai:
• labdarúgó pálya mérete- 68x105 m
• nézőszám összesen: 20.020 fő
• debreceni szurkoló és családi szektor
• B-közép szektor
• vendég szurkolói szektor
• VIP-ülőhelyek
• SKY box páholyok
• média ülőhelyek
• akadálymentes ülőhelyek
UEFA besorolás:
• IV. kategória
• VIP-parkoló mérete: 150 férőhely
• a TV-közvetítés felvonulási területe: 1000 m2
• média ülőhelyek száma: 150 fő
• rádió és TV-kommentátori helyek száma: 50 db
• UEFA delegációs helyiség és tárgyaló: van
• bírói öltöző: 3 db
Sportolói öltözők száma: 4 db
Sajtó terület: 1.000 m2
VIP-terület: 1.500 m2
SKY-boxok száma: 26 db
Történeti aspektus
A labdarúgó stadionok tervezésének története négy jól elkülönülő szakaszra osztható. Az egyes stadiongenerációk az adott kor igényeit, elvárásait, lehetőségeit tükrözik. Napjainkban a harmadik generációs stadionok korát éljük, de kialakulóban van az úgynevezett negyedik generációs stadion archetípusa is. A negyedik generációs stadion sajátossága, hogy túlmutat magán a stadionfunkción, és környezetében olyan közösségi tereket hoz létre, melyek a hétköznapok során élményparkot és programokat biztosítanak a nagyközönségnek. A stadionok számos egyéb sport, szolgáltató és szórakoztató funkcióval egészülnek ki.
Debrecen - Nagyerdő
A negyedik generációs struktúra kialakítása szempontjából ideálisnak bizonyult tervezési helyszínként a debreceni Nagyerdő területén 1934-ben épült, de mára vészesen leromlott stadion és környezete. A park gyönyörű növényállománya, a műemlékileg védett víztorony párosa egyedi atmoszférát kölcsönöz a területnek. Tervezési alapelvünk volt a park megóvása, faállományának lehetőség szerinti maximális védelme. A parkba egy hullámzó vonalvezetésű, pihenő és vízfelületeket is tartalmazó, 1100 méter hosszúságú sétaút kerül, mely a stadion látogatói megközelítésén túl több aktív zónára osztja a parkot. Az érkezési téren ködszínház, fényjáték szökőkút fogadja az ide látogatókat, mely alatt egy 300 férőhelyes mélygarázs kerül kialakításra. Ezen a területen gördeszka pálya is helyet kap. Az északi kapu megőrzendő pilonjain keresztül tárul fel egy rendezvénytér. A sportterületeket a park szintjén fitness és szabadidő funkcióhoz csatlakozó terek gazdagítják. A park vegetációval sűrűbben nőtt, keleti területén tanösvény valamint erdei futópálya kerül kialakításra. A park zöld lombkoronája alatt egyedülálló sport és rekreációs terület jöhet létre, mely a Nagyerdő jelenleg is meglévő vonzerejére épít. A Nagyerdő egy találkozási hellyé válhat, ahol mind a város, mind a környező települések lakosai programra találhatnak.
A Nagyerdei Stadion
A stadion épülete a sétaúttal körülhatárolt tér fókuszában kapott helyet. A transzparens héjszerkezet lehetővé teszi, hogy az épület integrálódjon a parkba, annak részévé váljon. A zöld lombok látványa a stadion minden pontjából érvényesül. A park és az aréna ilyen viszonya teszi nemzetközi szinten is egyedülállóvá a Nagyerdei Stadiont. A tervezés és építés során nemzetközi LEED Gold minősítés elérését tűztük ki célul. Ez a minősítés a stadion építésére és üzemeltetésének költségeire, energiafelhasználására vonatkozóan állít komoly feltételeket. A környezettudatos megrendelői és mérnöki hozzáállás eredményeként hosszútávon fenntartható fejlesztés valósulhat meg.
A létesítménynek a külső megnyitásokon, kapcsolatain túl fontos része az aszimmetrikus lelátó, mely az adott lehetőségeket kihasználva a maximális nézőszám elérését biztosítja. Az egykaréjos lelátó-kialakítás a funkcionális egyszerűségen túl a közösségi összetartozás érzetét is erősíti. A könnyed szerkezeti és ésszerű funkcionális kialakítás miatt a belső elrendezés világos, könnyen átlátható és megérthető. Az szurkolói érkezőszint, parkszint, valamint VIP-szintek jól elkülönülnek. A küzdőtér park felé történő megnyitása funkcionális okokon túl lehetőséget ad a Virágkarnevál idején történő beközlekedésre, valamint a stadionban rendezett koncertek nézőmozgatását is megoldja.
A páratlan természeti környezet újra benépesülhet, közösségi élettel telhet meg, ezáltal a mindennapok szerves részévé válhat.
2013. július 14., vasárnap
2013. július 9., kedd
A létai borospince
_resize.jpg)
100 éve épült és az 1980-as évekig üzemelt, az újlétai ezerjó korábban nevezetes
tájjellegű borfajta volt. A pince fordított "T" betű formájú alaprajzi kialakítású. A bejárati résznél keresztben helyezkedik el a munkatér - itt történt a szőlő előkészítése a feldolgozáshoz, valamint a préselés - és annak középvonalából nyílik a tároló tér, maga a pince. A pincében 11 db csempézett tartályban egyidejűleg közel ezer hektoliter bor tárolására volt lehetőség. A borospince előzetes bejelentkezéssel látogatható csak. Bejelentkezni az Újlétai Polgármesteri Hivatalnál lehet a 06-52-211-812-es telefonszámon. A területet 2002-ben megvásárolta az önkormányzat, mely Turisztikai Centrum, Pihenőpark és ifjúsági szálló kialakítását tervezi ezen a helyen.
2013. július 8., hétfő
A Budai várnegyed
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban,Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik.
A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947 – 48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai várnegyed részeként. (forrás: wikipédia)
2013. május 21., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)