Bódi László - panorámaképek: 2012

2012. november 11., vasárnap

A Kántus

A Debreceni Református Kollégium Kántusát 1739-ben alapította Maróthi György, a Kollégium hírneves professzora. Az azóta - kezdetben fiúkórusként, ma már ifjúsági vegyeskarként - folyamatosan működő Kántus a 2012/2013-es tanévben, fennállásának 274. tanévét tölti.

2012. október 26., péntek

Csonkatemplom

belső panoráma

2012. október 22., hétfő

Flóra lovagol

vágta

2012. október 18., csütörtök

Debreceni este

Virtuális séta

Debrecen Kossuth terén a Kossuth-szobortól pát méterre különleges térburkolattal találkozhat a járókelő. A városi címer mozaiknak lerakva lett megörökítve Cs. Uhrin Tibor festő és iparművész keze által. A debreceni mozaik városcímer 2000-ben készült el. Az üvegmozaik muránói üvegből készült, és csodálatos színekben pompázik. Az kör alakú alkotás átmérője 3,2 méter, és az 1x1 cm-es lapocskákból 120 darab lett elhelyezve egy bronzgyűrűben. A bronzgyűrű felirata a címer eredetéről tájékoztat: „Debrecen címerpajzsa a 16. században alakult ki. Az első címer 1660-ból maradt ránk, a régi városháza falát díszítette. A többször módosított, majd I. Lipót császár és király 1693. év április 11-én kelt adománylevele alapján elfogadott városcímer. Debrecen 2000.”

A debreceni Hotel Aranybika szálloda épülettömbje előtt álló zenélő szökőkút Magyarország egyik legnagyobbja, 2004 óta áll a főtéren. Alkotója Pázmándi Antal Munkácsy-díjas keramikus és szobrászművész. A szökőkút anyaga elsősorban többféle kerámia.

Átadták a megújult debreceni Halköz teret, amely 133 millió forintba került. Új a burkolat, újak a padok is és egy szökőkút is díszíti a teret, ahol fényjáték teszi hangulatosabbá az estéket.

2012. október 8., hétfő

In Vitro Diagnosztikai Központ (DE OEC)

Az elkészítés folyamata

12 milliárd forintból 9 épületet építettek, illetve korszerűsítettek a Klinikán. A fejlesztéseket a Kapcsolat Napján adták át 2013-ban.

2012. augusztus 3., péntek

Kenézy Villa virtuális séta

Professzori Klub és Orvostörténeti Múzeum

2012. augusztus 1., szerda

Ónodi Kastélyrom

A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek.
A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, a Sajó túlsó partján fekvő körömi mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.