CUTLER GYM Edzőterem (próba)

http://cutler.hu/

"Legyen szó fogyásról, izmosodásról, formálódásról, mind a lehető legszínvonalasabban és egy szakmailag is magas szinten összerakott edzőteremben!

A nyitvatartási időt is úgy szerveztük, hogy legyen bármilyen időbeosztásod, megtaláld a lehetőséget tested formálására! Próbáltam továbbá a lehető legjobb súlyzós gépparkot megalkotni, nem egy gépcsaládból, hanem több márka legjobb gépeiből összerakni (Hammer Streng, Atlas, Life Fitness, Techno Gym). Rengeteg kardió gép (futópad, taposó, bicikli, és hasonlók) várja az alakulni vágyókat. Az aerobik, valamint a küzdősport iránt vonzódók is megtalálhatják választásukat a zsírégetéshez kiváló gépeknél!

A gym 950 négyzetméteren elterülő gépparkkal rendelkezik, valamint aerobik és küzdősport terem, pult és öltözők összesen 650 négyzetméteren várják a sportolni vágyókat!
Szeretettel várok mindenkit a teremben"

Kathi Béla

A Kántus

A Debreceni Református Kollégium Kántusát 1739-ben alapította Maróthi György, a Kollégium hírneves professzora. Az azóta - kezdetben fiúkórusként, ma már ifjúsági vegyeskarként - folyamatosan működő Kántus a 2012/2013-es tanévben, fennállásának 274. tanévét tölti.

Csonkatemplom

belső panoráma

Flóra lovagol

vágta

Debreceni este



Virtuális séta

Debrecen Kossuth terén a Kossuth-szobortól pát méterre különleges térburkolattal találkozhat a járókelő. A városi címer mozaiknak lerakva lett megörökítve Cs. Uhrin Tibor festő és iparművész keze által. A debreceni mozaik városcímer 2000-ben készült el. Az üvegmozaik muránói üvegből készült, és csodálatos színekben pompázik. Az kör alakú alkotás átmérője 3,2 méter, és az 1x1 cm-es lapocskákból 120 darab lett elhelyezve egy bronzgyűrűben. A bronzgyűrű felirata a címer eredetéről tájékoztat: „Debrecen címerpajzsa a 16. században alakult ki. Az első címer 1660-ból maradt ránk, a régi városháza falát díszítette. A többször módosított, majd I. Lipót császár és király 1693. év április 11-én kelt adománylevele alapján elfogadott városcímer. Debrecen 2000.”

A debreceni Hotel Aranybika szálloda épülettömbje előtt álló zenélő szökőkút Magyarország egyik legnagyobbja, 2004 óta áll a főtéren. Alkotója Pázmándi Antal Munkácsy-díjas keramikus és szobrászművész. A szökőkút anyaga elsősorban többféle kerámia.


Átadták a megújult debreceni Halköz teret, amely 133 millió forintba került. Új a burkolat, újak a padok is és egy szökőkút is díszíti a teret, ahol fényjáték teszi hangulatosabbá az estéket.

In Vitro Diagnosztikai Központ (DE OEC)

Az elkészítés folyamata

12 milliárd forintból 9 épületet építettek, illetve korszerűsítettek a Klinikán. A fejlesztéseket a Kapcsolat Napján adták át 2013-ban.

Kenézy Villa virtuális séta

Professzori Klub és Orvostörténeti Múzeum

Ónodi Kastélyrom

A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek.
A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, a Sajó túlsó partján fekvő körömi mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.

ÚjInkognító panorámakép

Cím: Eötvös u. 11

• Debrecen, Hungary 4029

Nyitva 2:00-ig

Telefon	06 52952142
E-mail	ujinkognito@gmail.com
Honlap	http://www.ujinkognito.hu

Névjegy

kult és pult...

Leírás: mindenféle fröccs KONCERT, előadás, KIÁLLÍTÁS, világzene, JAZZ, limonádé, REGGELTŐL blues.
WIFI projektor SKA elvihető kávé HAJNALIG :)

Kiskifli Reggeliző

Kiskifli reggeliző

Hédi Londonban

London Bridge

Kilátás a Csonkatemplomról

A torony tetején (HDR)

 A bástyára felkúszva

A debreceni református kistemplom (helyi elnevezéssel: kistemplom vagy csonkatemplom) Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található Révész-téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig meghatározza külső megjelenését.

Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplomelődje az András-templom volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, mivel istállónak használták. A fatemplom az1719-es tűzvészben égett le.

Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani.

1790-ben készült el különleges, copf stílusú szószéke. Orgonáját Kiszeli István építette.

Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.

A templom falai között volt 1860-ban az a nagygyűlés, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott. Itt először volt kénytelen a császári hatalom visszakozni a szabadságharc óta. A hagyomány szerint a császári megbízott a közgyűlés előtt állva jelentette ki: „A gyűlést a király nevében betiltom!”, erre Balogh Péter, a város püspöke teljes nyugodtsággal felelte: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”.

A templomban vezették be elsőként a két világháború között, hogy az úrvacsora borát higiénés okokból nem néhány nagy kehelyből osztják; 150 kis kelyhet használnak, s csak az elmosott kelyhekbe töltenek újra. (wikipédia)

Esküvő - Mariann és Iván

Esküvő virtuális séta

Tokaj

Tokaji kilátó (HDR)

Kopasz hegy (HDR)

A táj különleges ez abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból.

Az egykori tűzhányó, Tokaji-hegy, ismertebb nevén a Kopasz-hegy földje a világhírű aszú bölcsője.


A Tokaj-Eperjesi-hegység, így Tokaj-Hegyalja mai domborzata rendkívül tagolt: völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegység. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. Maguk a vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a mai Tokaj-Hegyalja alapkőzeteit. A vulkáni kőzetsorozatokat később utóvulkáni folyamatok bontották, alakították át, ezzel is fokozva a hegyoldalakat felépítő földtani képződmények színességét.

Tiszalöki kirándulás 2011

A tiszalöki vízerőmű (Klikk a képre)

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

Parkerdő = Arborétum :területe 31 hektár, ahol mintegy 260 féle különböző, érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbe fulladt vízhordó kislányról mintázták (wikipedia)