A Kántus

A Debreceni Református Kollégium Kántusát 1739-ben alapította Maróthi György, a Kollégium hírneves professzora. Az azóta - kezdetben fiúkórusként, ma már ifjúsági vegyeskarként - folyamatosan működő Kántus a 2012/2013-es tanévben, fennállásának 274. tanévét tölti.

Csonkatemplom

belső panoráma

Flóra lovagol

vágta

Debreceni este



Virtuális séta

Debrecen Kossuth terén a Kossuth-szobortól pát méterre különleges térburkolattal találkozhat a járókelő. A városi címer mozaiknak lerakva lett megörökítve Cs. Uhrin Tibor festő és iparművész keze által. A debreceni mozaik városcímer 2000-ben készült el. Az üvegmozaik muránói üvegből készült, és csodálatos színekben pompázik. Az kör alakú alkotás átmérője 3,2 méter, és az 1x1 cm-es lapocskákból 120 darab lett elhelyezve egy bronzgyűrűben. A bronzgyűrű felirata a címer eredetéről tájékoztat: „Debrecen címerpajzsa a 16. században alakult ki. Az első címer 1660-ból maradt ránk, a régi városháza falát díszítette. A többször módosított, majd I. Lipót császár és király 1693. év április 11-én kelt adománylevele alapján elfogadott városcímer. Debrecen 2000.”

A debreceni Hotel Aranybika szálloda épülettömbje előtt álló zenélő szökőkút Magyarország egyik legnagyobbja, 2004 óta áll a főtéren. Alkotója Pázmándi Antal Munkácsy-díjas keramikus és szobrászművész. A szökőkút anyaga elsősorban többféle kerámia.


Átadták a megújult debreceni Halköz teret, amely 133 millió forintba került. Új a burkolat, újak a padok is és egy szökőkút is díszíti a teret, ahol fényjáték teszi hangulatosabbá az estéket.

In Vitro Diagnosztikai Központ (DE OEC)

Az elkészítés folyamata

12 milliárd forintból 9 épületet építettek, illetve korszerűsítettek a Klinikán. A fejlesztéseket a Kapcsolat Napján adták át 2013-ban.

Kenézy Villa virtuális séta

Professzori Klub és Orvostörténeti Múzeum

Ónodi Kastélyrom

A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek.
A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, a Sajó túlsó partján fekvő körömi mezőn tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.

ÚjInkognító panorámakép

Cím: Eötvös u. 11

• Debrecen, Hungary 4029

Nyitva 2:00-ig

Telefon	06 52952142
E-mail	ujinkognito@gmail.com
Honlap	http://www.ujinkognito.hu

Névjegy

kult és pult...

Leírás: mindenféle fröccs KONCERT, előadás, KIÁLLÍTÁS, világzene, JAZZ, limonádé, REGGELTŐL blues.
WIFI projektor SKA elvihető kávé HAJNALIG :)

Kiskifli Reggeliző

Kiskifli reggeliző

Hédi Londonban

London Bridge

Kilátás a Csonkatemplomról

A torony tetején (HDR)

 A bástyára felkúszva

A debreceni református kistemplom (helyi elnevezéssel: kistemplom vagy csonkatemplom) Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található Révész-téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig meghatározza külső megjelenését.

Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplomelődje az András-templom volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, mivel istállónak használták. A fatemplom az1719-es tűzvészben égett le.

Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani.

1790-ben készült el különleges, copf stílusú szószéke. Orgonáját Kiszeli István építette.

Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.

A templom falai között volt 1860-ban az a nagygyűlés, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott. Itt először volt kénytelen a császári hatalom visszakozni a szabadságharc óta. A hagyomány szerint a császári megbízott a közgyűlés előtt állva jelentette ki: „A gyűlést a király nevében betiltom!”, erre Balogh Péter, a város püspöke teljes nyugodtsággal felelte: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”.

A templomban vezették be elsőként a két világháború között, hogy az úrvacsora borát higiénés okokból nem néhány nagy kehelyből osztják; 150 kis kelyhet használnak, s csak az elmosott kelyhekbe töltenek újra. (wikipédia)

Esküvő - Mariann és Iván

Esküvő virtuális séta

Tokaj

Tokaji kilátó (HDR)

Kopasz hegy (HDR)

A táj különleges ez abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból.

Az egykori tűzhányó, Tokaji-hegy, ismertebb nevén a Kopasz-hegy földje a világhírű aszú bölcsője.


A Tokaj-Eperjesi-hegység, így Tokaj-Hegyalja mai domborzata rendkívül tagolt: völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegység. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. Maguk a vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a mai Tokaj-Hegyalja alapkőzeteit. A vulkáni kőzetsorozatokat később utóvulkáni folyamatok bontották, alakították át, ezzel is fokozva a hegyoldalakat felépítő földtani képződmények színességét.

Tiszalöki kirándulás 2011

A tiszalöki vízerőmű (Klikk a képre)

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

Parkerdő = Arborétum :területe 31 hektár, ahol mintegy 260 féle különböző, érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbe fulladt vízhordó kislányról mintázták (wikipedia)

 

Ádám Károly Hangszerkészítő műhelye

Vonós-pengetős Hangszerész Műhely

http://adamviolins.hu