Hédi Londonban

London Bridge

Kilátás a Csonkatemplomról

A torony tetején (HDR)

 A bástyára felkúszva

A debreceni református kistemplom (helyi elnevezéssel: kistemplom vagy csonkatemplom) Debrecenben, a Piac utca és a Széchenyi utca délnyugati sarkán található Révész-téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították, s ez a mai napig meghatározza külső megjelenését.

Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg „szín”-nek nevezték, majd „kistemplom” lett, mivel a „nagy”, a mai nagytemplomelődje az András-templom volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, mivel istállónak használták. A fatemplom az1719-es tűzvészben égett le.

Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. 1726-ra felkerült a rézgomb a torony tetejére. Az 1727-es tűzvészben azonban ez a templom is súlyos károkat szenvedett, és csak négy év után sikerült újra helyreállítani.

1790-ben készült el különleges, copf stílusú szószéke. Orgonáját Kiszeli István építette.

Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, „belenyugodván az isteni akaratba”, kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése „Csonkatemplom”. Többször le akarták bontani, de 1902-ben az országos tekintélyű építész Schulek Frigyes, meghagyását és renoválását javasolta.

A templom falai között volt 1860-ban az a nagygyűlés, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott. Itt először volt kénytelen a császári hatalom visszakozni a szabadságharc óta. A hagyomány szerint a császári megbízott a közgyűlés előtt állva jelentette ki: „A gyűlést a király nevében betiltom!”, erre Balogh Péter, a város püspöke teljes nyugodtsággal felelte: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”.

A templomban vezették be elsőként a két világháború között, hogy az úrvacsora borát higiénés okokból nem néhány nagy kehelyből osztják; 150 kis kelyhet használnak, s csak az elmosott kelyhekbe töltenek újra. (wikipédia)

Esküvő - Mariann és Iván

Esküvő virtuális séta

Tokaj

Tokaji kilátó (HDR)

Kopasz hegy (HDR)

A táj különleges ez abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból.

Az egykori tűzhányó, Tokaji-hegy, ismertebb nevén a Kopasz-hegy földje a világhírű aszú bölcsője.


A Tokaj-Eperjesi-hegység, így Tokaj-Hegyalja mai domborzata rendkívül tagolt: völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegység. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. Maguk a vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a mai Tokaj-Hegyalja alapkőzeteit. A vulkáni kőzetsorozatokat később utóvulkáni folyamatok bontották, alakították át, ezzel is fokozva a hegyoldalakat felépítő földtani képződmények színességét.

Tiszalöki kirándulás 2011

A tiszalöki vízerőmű (Klikk a képre)

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

Parkerdő = Arborétum :területe 31 hektár, ahol mintegy 260 féle különböző, érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbe fulladt vízhordó kislányról mintázták (wikipedia)

 

Ádám Károly Hangszerkészítő műhelye

Vonós-pengetős Hangszerész Műhely

http://adamviolins.hu

Egyetem télen

Debreceni Egyetem